GadorGame

- Sok-sok bug javítása. Semmi forradlmi dolog, ám ezek a bugok sokszor bosszantóak.

Összefoglalva egy jó kis javításhalmazt kaptunk. A játék nehezedik, és méginkább kórhű (sok történelmi változtatást eszközöltek a fejlesztők, különsen Szerbián). Egy szó, mint száz, én holnaptól ezt használom!!! :))

Az Empire: Total War, amely az 1700-as évektől Napóleon koráig kalauzolja el a játékosokat, lehet az igazán méltó válasz a rajongók egyre gyakrabban hangoztatott sirámaira, miszerint a stratégiai rész (gazdaság, diplomácia, kereskedelem, vallás, kémkedés) kevés fejlődésen ment keresztül az elmúlt évek során, s ideje lenne alaposan újragondolni az alapokat, és nem csak a grafikát kellene fejleszteni.

Az imperializmus kora - ahová a játék el fog bennünket kalauzolni - kiváló lehetőségeket teremt a fenti igények kielégítésére – meglátjuk hogyan sikerül. A hírek mindenestre biztatóak, persze azért jónéhány kétség, aggodalom motoszkál bennünk.

Az új kor új kihívásokat támaszt, a forradalmak, a nacionalizmus olyan társadalmi problémák végső megjelenési formái, melyekre nyilvánvalóan más megoldást választ egy demokratikus állam vezetője, mint egy abszolutisztikus monarchia. A felvilágosodás, az emberi elme, az ész diadala során a hit világa kissé háttérbe szorul. Habár nem kell a szentatya állandó zaklatásától tartanunk, diplomácia terén nem elhanyagolható a befolyása.

A diplomáciát irányító mesterséges intelligenciát teljesen átírják, s szorosabbra fűzik a stratégiai léptékű eseményekhez kötődő viszonyát. Ez gyakorlatilag annyit tesz, hogy a gépi ellenfél reális, olykor meglepően merész diplomáciai manőverekkel igyekszik fölénk kerekedni.

Ígéretek szerint több, mint 50 nemzet fog szerepelni a játékban. Őszintén szólva, ez nem sok – gondoljunk csak a német fejedelemségekre… Az EU sorozat akármelyik része ennél jóval több nációval számol, sebaj… az biztos, hogy a poroszok, britek, franciák, spanyolok, amerikaiak, a hollandok, az oszmánok és persze a sógorok szerepelni fognak a játékban, mint játszható nép.

Néhány, a játékban szereplő történelmi személyiség:

- Nagy Péter

- XII. Károly svéd király

- Wellington

- Napóleon (érdekes lesz a megoldása, az biztos!)

Az, hogy pontosan ez mit jelent, egyelőre még nem derült ki világosan.

A gyarmatosítási lázat kirobbantó, majd életben tartó kereskedelmi érdekek megfelelő implementálása újabb kihívás elé állítja a fejlesztőket. A kereskedelmi útvonalak megszerzése, megtartása, s biztosítása a nagy reményekkel debütáló hadiflottánkra vár.

Háború

Mivel ez egy háborús stratégiai játék, egyátalán nem elhanyagolandó a háborús rész sem. Bevallom – és ezzel egy a saját elvárásom is megfogalmazom – kíváncsian várom, hogy a politikai céljaink elérésére inkább a diplomáciai és/vagy gazdasági vagy épp a katonai eszközöket részesíti-e előnyben a játék? Ugye bizonyos nemzetek (osztrákok, franciák, angolok) az előbbi, míg más nemzetek (német, orosz) inkább ez utóbbi megoldást szeretik előnyben részesíteni. Azt hiszem, egyik a másik nélkül nem lehet elégséges. (Az EU3-at azért szeretem, mert ott már megvan ez a komplexitás – persze azért lehet azt is fokozni!)

A kor csatáinak, háborúinak sikeres levezénylése különleges taktikai megoldásokat igényel. A tüzérség, a gránátosok, a dragonyosok, a könnyű és nehézlovasság, no és a szinte megbonthatatlan négyszög alakzat (csak hogy néhányat említsek), megfelelő kombinálása a győzelem kulcsa. A teljes harci mesterséges intelligenciát átírják (rá is fér…), hogy idomuljon az új taktikákhoz, s hogy a korábbinál lényegesen nagyobb kihívást nyújtson. Az épületeket harc közben elfoglalhatók lesznek, ami jelentős bonuszt nyújt az odabent tartózkodó csapattestnek. Az persze kellemetlenül érintheti őket, ha az ellenség 12 fontos ágyúkkal rukkol elő… Az ígéretek szerint a gép sokkal taktikusabban alkalmazza majd csapatit – feltart bennünket, szándékosan lassít, hogy a felmorzsolástól megvédje legjobb egységeit, ha úgy ítéli meg hogy túl nagy a túlerőnk.

A régóta, sokak által várt tengeri összecsapások, melyekben ágyúsoroktól roskadó hajók kerülgetik egymást az időjárás, a szelek mindenkori hatásainak kitéve, ígérkezik a játék egyik nagy újításának. A képek szépek, arra nem is lehet panasz! Az irányítást szeretnék úgy belőni, hogy a kezdők is elboldoguljanak vele, s a tapasztalt tengeri medvék is megtalálják számításukat. Az mindenesetre jó hír, hogy a newtoni törvények alapján egyenként modellezték le a becsapódó ágyúgolyók, gyújtóbombák, kartács viselkedését és rombolását. A cafatokra szaggatott vitorlázat, a keresztbe tört árboc, szilánkokra lőtt hajótest, s a lassan elharapódzó tűz nyomán berobbanó lőporkamra megvalósítása során maximális hitelességre törekednek. Egyébként a részletes, alapos fizikai modellezés az egész játékra vonatkozik majd – tehát láthatunk majd pattogó ágyúgolyót, sárban megcsúszó lovasságot, lövedékeket, összeomló épületeket… No és persze időjárást, amely nagyban fogja befolyásolni a csatákat – elázó lőpor, lassabb egységek, kisebb lő-, és látótávolság, stb. Extrém helyzetekben a lőfegyverek csütörtököt mondanak majd – lehet szuronyrohamot vezényelni!

Sőt, a beleszólásunk még a tüzérség által használ lőszerre is kiterjed (gyújtólőszer, kartács), vagy épp a lovasságunkat kérhetjük meg, hogy számukra megalázó módon a lóról leszállva harcoljanak.

Néhány hónap múlva (2009 február, bár valószínűleg ez alatt Észak-Amerikát értik, nem Európát…) tehát minden valamirevaló stratéga győzelemre vezetheti választott nációját a meztelen acél, a sima modor, vagy a kalmárvéna segítségével.

A képek a

származnak, akit érdekel, a többit is megnézheti!

Az 1987-ben alapított Creative Assembly (CA) a legkeresettebb brit stúdiók egyikeként még sportjátékokkal kezdte karrierjét, ugyanis az Electronic Arts számára készített különféle sportjátékokat (rögbi, ausztrál foci és krikett). 2000-ben került piacra a remek ötleteket vegyítő Shogun: Total War (2000. június 13.).

A körökre osztott gazdasági, diplomáciai szimuláció csatáit valós időben, epikus méretekben, s a kortársakhoz képest hiteles paraméterek mentén vívhatták meg a játékosok a feudális Japánban. Az eredmény nem maradt el, s egy évvel később követte a Mongol Invasion (2001.) címre keresztelt kiegészítő. Bár a játék sikert aratott, az EA mégis sport vonalat akarta folytatni – abban több pénzt látott. Ezért aztán a CA új kiadó után nézett, ezért az általam akkoriban már nagyon várt Medieval: Total War (2002. augusztus 19.) már az Activision logó alatt jelent meg. Emlékszem, ez volt az a játék, amelynek demójával először játszottam. A bratyómmal rengeteget vitatkoztunk, hogy akkor ki vívhatja a következő csatát…

Kiegészítője, a Viking Invasion (Viking invázió) volt az, ami számomra és még számos kollégista cimborám számára egész számokban kifejezhető átlagromlást hozott az egyetemen, a leépülő szociális életünkről nem is beszélve… Azok a szép idők…

Ezt követte a Rome (2004. szeptember 22.), ami szerény személyemnek nagy csalódás volt! Emlékszem, türelmetlenül vártam a megjelenést, hogy meglegyen a játék, és aztán nagy csalódás… Valahogy nem hozta azt a hangulatot, amit elvártam volna! Itt már nem volt az, hogy remegve vártam, ugyan, mikor születik (és nő fel) fiú utódom, mint a MTW-ben! Túl sok hibával volt túl csicsás, a belbecs nélkül. Ezt azért a következő évben megjelenő kiegészítő orvosolta – szerettem a költözgető barbár hordák elleni változatos játékot. Nem sokkal később megjelent egy második kiegészítő is, melyben Nagy Sándor teljesítményét próbálhattuk meg utánozni.

Rome: Total War - Barbarian Invasion borítója.

Rome: Total War - Alexander borítója. A játék érdekessége, hogy kezdetben csak letöltésként lehetett megvásárolni.

Tartva a „páros évben új játék, páratlanban kiegészítő" menetrendet, 2006 késő őszén (november) elkészült a Medieval 2, ez már SEGA lógóval a dobozán. Természetesen itt is jött a rókabőr, akarom mondani kiegészítő – Kingdoms néven, amely négy új kampányt tartalmaz, melyben többek között az Újvilág felfedezése vár ránk, Hernán Cortés nyomában, 1519-ben, de harcolhatunk a Német Lovagrend oldalán is vagy épp a Szentföldön, vagy kezünkbe vehetjük Britannia sorsát.

A Medieval II dobozképe. Megvan poszterként is! :)
 

Bevallom, engem túlságosan nem érintett meg a MED II, de ezzel nem vagyok egyedül. Több apróbb újítást hozott a játék – pl. most már nem csak a római frakciók kaphattak küldetéseket a Szenátustól, hanem minden nép – a nemességtől, a kereskedőházaktól, stb. Grafikailag nagyon szép a játék – persze itt is a klónok háborúját láthattuk, azaz csupán egy-két fajta harcos játszott. A Kingdoms nagyjából egy 4 az egyben mód. Nagyon zavaró volt a számomra a kiegészítő hatalmas merevlemez igénye: külön-külön lehet telepíteni a kampányokat, ám egyenként 2-3 gigát is elfoglaltak, ami azért számomra kicsit sok.

A kiegészítő dobozképe. Egész jól sikerült - marketing.

Jövő februárban megjelenik az új játékuk az Empire Total War. Ám erről egy másik posztban írok majd. Ízelítőül a dobozképe:

A minap megjelent az EU 3 legújabb kiegészítője az In Nomine néven!

Sok új, érdekes módosítást vezettek be: új provinciák, népek, eszmék, módosult a vallás, a kolonizálás rendszere. A cél az, hogy az eddig sem túl egyszerű játék még nehezebb legyen.

Csak egy példa: eddig ott kolonizáltunk, ahol tudtunk. Most már nem így van, a magprovinciáihoz csak bizonyos távolságban lévő területeket tudjuk uralmunk alá vonni. (Tipp: mivel 50 év kell ahhoz, hogy magprovinciát szerezzünk, célszerű a következő trükköt alkalmazni: Támadjuk meg a bennszülötteket, és foglaljuk el a provinciáikat! Ezáltal elég hamar elég sok területhez juhatunk, és miután "magosítottuk" az adott régiót, máris mehet a kolonizálás! :) )

Pár szóban a kiegészítőről:
lőször is, felejtsük el a magyarítást, az nem megy... újra kell fordítani a játékot...
Több új provinciát kapott a Balkán - Magyarország is kettő újjal gazdagodott.
Új nemzetek: BIZÁNC!!!
- Aydin - török principátus
- Aquileia (Tipp: Velence számos területét elvesztette a kárára - így nem kell Velencével számolni. Érdemes hamar megszállni a területeit, amennyiben a Magyar Királysággal játszunk, mert vagy mi, vagy Ausztria teszi eszt.)
- Galicia
- Jalayirid
- Majapahit - hindu birodalom
- Principality of Achea
- Meissen - szász püspökség
- Polotsk
- Sukhothai - thai királyság

Vallás: teljesen átszabták a térítés rendszerét.
Tehát a térítés most már sokkal lassabb és költségesebb folyamat. Az egy dolog, hogy kiküldjük a misszionáriust, aki létrehoz egy missziót, amik évekig működtet, ennek pedig fenntartási költségei vannak...
Megszűnt az a lehetőség, hogy tolerálom a környező országok vallásait, a pogányságot meg nem, most már csak a nemzeti vallással lehetek "toleráns". Ezáltal nehezebb a lázadásokat megakadályozni. Megszűnt a stabilitás-vesztés más vallású megtámadása esetén, saját vallásut azonban továbbra is büntetés sújtja a rendszer.

Bevezették a kiátkozás intézményét - erről a pápai uralom dönt. Jó viszony a pápai állammal megóv a kiátkozástól. Keresztes hadjáratok intézménye is megjelent, természetesen igencsak megéri csatlakozni hozzá - hadat üzenni a célpontnak. Megéri tehát pápa uralomra hajtani , noha nem egyszerű (és olcsó) dolog.
A bíborosok a befolyásolási kísérlet után 3 hónapig védettek, nem lehet újra próbálkozni.

A lázadás rendszerét átszabták. Okosabbak a lázadok, többféle lázadás típus létezik pl. adó ellen, vallási, kolónia-lázadás, stb. Tipp: érdemes minél hamarabb véget vetni a lázadásnak, mert ha elfoglalják az adott porvinciát, a nacionalizmus ideje (lázadásveszély) meghosszabodik.

A provinciádban hozhatsz úgynevezett döntéseket: pl. követség létrehozás, ez többek közt viszonyjavító, vagy bírósági rendszert vezethetsz be, de vannak vallási döntések is; vagy akár a Német-római Birodalomhoz is csatlakozhatsz - ez javítja a viszonyt a császárral. Ha erős császár van, érdemes meglépni.

Új küldetésrendszer: Folyamatosan kapunk küldetéseket - foglaljuk el ezt, ápoljunk jó viszonyt azzal, lépjünks zövetségre, házasságra, stb. Ezekért jutalamt, pénzt, stabilitást stb. kapunk. Persze nem feltétlenül kell végrehajtanunk ezeket a küldetéseket, akár törölhetjük is, bár az -5 presztist jelent.

Új ideák:

Land of Opportunity
Exploration Ideas
Colonial Growth +20/year +20 kolonianövekedés/év

Press Gangs
Naval Ideas
50% Cheaper Ships - 50%al olcsóbbak a hajók

Regimental Systems
Land Ideas
40% Quicker Recruitment - 40%al gyorsabb a feltöltés (seregekeé - -elég komoly változások történtek ezen a téren is)

Vetting
State Business Ideas
+20% to Spy Defence.

Ecumenism
Culture Ideas
Tolerance for Heretics + 2 - +2% tolerancia a vallási tévelygőkkel szemben (kisebb a lázadás esélye)

A kolonizálásra is igaz, hogy fenntartási költsége van a kolóniáknak - amit ha nem adunk meg 100 %ban, akkor kisebb, vagy épp negatív lesz a növekedése. Egyébként ezen azért nehezítettek, hogy ne legyen annyira gyorsa a kolonizálás, és történelmietlen a játék...

A csúszkák esetében elmondható, hogy egy-egy változtatás sokkal nagyobb szereppel bír, mint eddig. Nem csak 2, hanem jóval több dologra van hatással. Egyébként ha 10 év után diplo-anexot hajtunk végre, akkor automatikusan nő 1el a centralizációs érték. És a sikeres annex után a többi vazallus esetében újraindul a 10 év...

A diplomácia képernyőnél most már kiírják, hogy valszeg mi lesz az ellen reakciója rá -így diplomatákat spórolunk. Hadüzenet küldése előtt pedig arról informál bennünket a panel, hogy milyen hatásai lesznek a hadüzenetnek - pl. ha vki garantálja a célországot, láthatjuk, illetve az adott ország szövetségesei is látszanak, és az is, hogy valszeg belépnek-e a háborúba.
Itt jegyezném meg a bizalom mutatóját: most már nem csak a számértékben kifejezett reláció határozza meg a kapcsolatainkat, hanem a bizalom is. Pl. ha sokat mondjuk fel a szövetséget, hagyjuk cserben a partnereinket, akkor nem fognak bennünk bízni...
Bevezették továbbá a természetes vetélytárs rendszerét is. Amikor egy országra kattintunk, láthatjuk, hogy tart-e tőlünk, bízink-e bennünk, vetélytársnak tekint-e bennünket. Diplomáciai döntések esetében hasznos segítség.

Tanácsadók. Nagyon sok új típus jelent meg. Ám ehhez az is kell, hogy bizonyos feltételek fenn álljanak: tehát ha nincs kikötőnk, akkor ne várjunk tengerészeti tanácsadót... logikus.

Seregek: ezentúl egy gombnyomással elereszthetjük a zsoldosokat a háború végén. Fontos, hogy nem töltődnek utána zsoldosok, újat kell venni helyettük, ráadásul már nekik is van egy kis képzési idejük (20%). Cserébe jóval több helyen bérelhetjük fel, képezhetjük ki egységeinket - már nem csak a magprovinciákban.

A kiegészítő kézikönyve:
http://data.hu/get/309554/In_Nomine_Manual.pdf.html

Hűű, jó régen jelentkeztem már…

Következzék egy beszámoló az általam nemrégiben felfedezett remekműről az Europa Universalis 3!

Az EU3 egy remekbe szabott kis sorozat része, valós idejű (az idővel azért lehet játszani, megállítani, gyorsítani, lassítani) stratégia, ahol 1453-tól kezdve a napóleoni korszak kezdetéig (1792) az általunk tetszőleges időponttól kezdve a kiválasztott néppel, országgal játszhatunk, gyarmatosíthatjuk az Új Világot, lehetünk Európa új urai, megalapozhatjuk a mai Kínát, véget vethetünk a török hódoltságnak, vagy akár megvívhatjuk az amerikai függetlenségi háborút is!

Miután nemzetet választottunk, udvari tanácsadók segítik (ha alkalmazunk persze) a munkánkat - különféle pluszokat hozva – hogy minél hatékonyabban irányíthassuk birodalmunk, és azok alkotóelemeit, a megyéket / provinciákat. Bevételeink éves és havi szinten jelentkeznek, amiket ha bölcsen használunk fel, jut elég a fejlesztésekre (kormányzati, gyártás, kereskedelem, tengeri, szárazföldi technológiák, illetve stabilitás), no és persze a hadseregre.

Hadseregünk gyalogságból, tüzérségből és lovasságból áll, fejletségük függ szárazföldi technológiai fejletségünktől, ugyanis minél fejlettebbek vagyunk, annál jobb egységeket tudunk gyártani. Persze az egységeket nem árt kellőképpen jó zsoldban tartani (ugyanis ezt is meghatározhatjuk), mert kevés pénzért nem lesznek túl lelkesek vért ontani… Természetesen vezetőket, hadvezéreket és felderítőket is kinevezhetünk seregeink élére, vagy akár a (férfi) uralkodónkat is csatába küldhetjük, persze azért vigyázzunk, mert ha meghal, azt bizony nagyon megsínyli az ország.

Persze nem elég csupán csatában legyőzni, majd bevenni az ellen erődjét, hanem békeszerződéssel kell kicsikarnunk tőle a hőn áhított provinciát (és/vagy pénzmagot, hűbérességet, annexálást). Természetesen szövetségekbe is tömörülhetünk, adhatunk háborús segítőinknek katonai hozzáférést területeinknek, házassággal is megerősíthetjük mindezt, vagy biztosíthatjuk a másik országot, vagy épp meg is fenyegethetjük – a diplomáciai eszköztárunk igazán széles.

Birodalmunk stabilitása nagyon fontos. Ez egy -3 és + 3 közötti számmal kifejezett érték, ami nagyban meghatározza lehetőségeinket, többek közt azért, mert jelentős hatással van a bevételeinkre. Éppen ezért vigyázni kell rá! Ha például egy házassági kapcsolatban álló országot támadunk meg, számíthatunk a stabilitás-vesztésre!

Stabilitásunkat, országunkat meghatározzák a kormányzásra jellemző vezér-irányelvek is. Ezekkel megszabhatjuk, hogy arisztokratikus vagy inkább plutokratikus társadalmat szeretnénk, ahol a jobbagyság vagy a szabad emberek vannak-e túlsúlyban. Közigazgatásunk lehet centralizált vagy decentralizált, gazdaságunk merkantilista vagy szabadkereskedelmi szemléletű, hadseregünk minőségi offenzív, vagy éppen tömeg és defenzív. Ezzel finomra hangolhatjuk országunk tulajdonságait, persze ez egyáltalán nem könnyű.

Akkor sem, ha bizonyos kormányzati fejlettség után vezéreszméket állíthatunk a szolgálatunkba – mint például az új világ felfedezése, ipari forradalom, kereskedelmi praktikák, nemzeti bank.

Természetesen a vallás sem elhanyagolandó tényező. Eldönthetjük, hogy mennyire leszünk toleránsak a reformációval szemben, vagy éppen megpróbálhatjuk a(z erőszakos) térítést is a nem államvallásunkat követő provinciáinkban. Természetesen a pápaság is jelen van a játékban – én úgy érzem, picit gyengére sikerült szabni a szerepüket – bár a pápai szék befolyásolása komoly előnyökkel jár országunkra nézve.

A Német-Római Császárság is jelen van a játékban – bár az egységes birodalom megteremtése legalább olyan nehéz a játékban, mint a valós életben volt anno.

Végül két jó hírrel zárom rövid ízelítőm: a játékot a PC GURU május száma tartalmazza, így 1990 forintért hozzájuthatunk (bár bolti ára sem sokkal több: 3900 forint).

A minap egy újabb játétra bukkantam: John Deere American Farmer Deluxe, illetve
Érdekes kis játék, amiben egy famert, pontosabban egy farmot írányíthatunk: álatnevelés, földművel, annak mindnen velejárójával - takarítás, etetés, javítás, vetés, aratás, növényvédelem. Minap olvastam az egyik legjobb barátom blogját, miszerint milyen jó is alkotni! Nos, azt hiszem, teljes mértékben igaza van. Sok emebr azért frusztrált -szerintem- mert "semmi" nem az "övé", semmit nem maga készít, semmit nem tudhat igazán magáénak. Az ember egy lakásban él (aminek törlesztőjét még évekik fizeti), ugyanez a helyzet a kocsival, általában kész dolgokat (pl. bútor) vásárol, szinte semmi nem tükrözi a keze munkáját. Mondhatnánk a gyereket - már akinek van ugye :) - de az sem az igazi, mert az manapság nyűg, éjjel sír, nappal bekakil, folyton nyaggat, amikor valami mást szeretnénk csinálni - dögleni a TV előtt... - és nem utolsó sorban RENGETEG pénzbe kerül, ami elveszi a zsét a kocsi/lakás/hifi/plazmatv elől... szóval gyerek sem kell.

A minap bútorokat szereltem össze, mi tagadás, nem könnyű feladat, ám mégiscsak jó érzés, hogy bizony ezt ÉN szereltem össze! Azt hiszem, mindannyian arra vágyunk, hogy, vmit birtokolhassunk, magunkának mondhassunk - úgy igazából. Nem nagyképűen, hanem az alkotó büszkeségével.
Egy picit ebben segít ez a program: ezt a farmot én tettem ilyen szuperré! :) Persze menet közben rájön az emebr, néha ez egy kicsit uncsi, meg monoton is, de azért mégiscsak jó dolog! :)


Az alkotás miatt szeretem a legtöbb Tycoon játékot. Amikor valamit a semmiből felmenedzselünk, úgy ügyeskedünk, hogy nagyot alakossunk. Persze nem mindegy, hogy hogyan: nem a másik eltiprásával. Hiszen összefogva is lehet(ne) boldogulni, nem?

A Tycoon játékstílus kedvelőinek íme egy aranybánya.

Jaaa, és a fent említett John Deernek van egy építős változati is: John Deere American Builder Deluxe! :)

Sztrájk van! Áll, de legalábbis akadozik a vasúti közlekedés. Persze ez nem feltétlenül a sztrájk miatt van így… Azt hiszem, mindenki tud egy-egy MÁV-val kapcsolatos rémtörténetet. Sajnos. Pedig a vasútban nagy potenciál van, illetve lenne.

Persze mi egy fura országban élünk. Ahol a dömsödi vasútállomás Apajon (na jó, a községtábla előtt pár méterrel…) van. Persze ez az akkori emberek (földtulajdonosok) hibája, a vasút mai szomorú helyzete azonban már a miénk! Miért hagyjuk, hogy folyamatosan olyan emberek üljenek a felelős helyeken, akik tovább züllesztik a társaságot, de legalábbis nem tesznek semmit annak javításáért? Költői kérdés…

Nemrég jutottam hozzá a Sid Maier’s Railroads nevű játékhoz, ami ugye egy vasutas tycoon játék. A feladatunk semmi más, mint összekötni a városokat és az ipari területeket vasúthálózattal, vonatokat indítani az acél sínpárokon és lehetőleg olyan "menetrendet" kell összehozni, ami pozitívba fordítja éves eredményeinket. Nem hangzik rosszul, sőt a Railroadsban egyáltalán nem nehéz ügyesnek lenni, legalábbis könnyebb fokozaton.

A játék gazdasági része nem túl bonyolult. Egy aranyszabályt érdemes megjegyezni, amit a tutorial is elsők között említ: Itt a vasút a király, nem ő nő a városhoz, hanem a város nő hozzá. Ennek megfelelően, ha berántunk egy sínpárt egy városba, akkor akár az Eiffel torony is arrébb mászik a mi kedvünkért. A későbbiekben pedig annak függvényében, hogy mennyire pörgetjük a helyi ipart és milyen szinten tudjuk kielégíteni az igényeket, fejlődni fog a város.

Vegyünk egy példát. Van egy városunk, ahol van egy gyógyszergyár. Keressünk birkafarmot, ami nitrátot és gyajút ad, kössük be a hálózatba. A gyógyszergyárat vegyük meg, építsünk mellé egy ruhaüzemet is, majd keressünk közelebbi nagyvárosokat, ahol vevők a gyógyszerre és a ruhára. Ha a birkafarm közel van a célvároshoz, akkor akár saját egyéni vágányt is szentelhetünk a beszállítónak, fele-fele arányban 3-3, 4-4 nitrát/gyapjú szállító kocsit szereljünk fel. A városban mindkét üzem a miénk, tehát mikor a vonat beér a nyersanyagokkal és a gyár átalakítja, a profitja minket illet, tehát először sarc a nyersanyag szállításért, aztán a feldolgozásért, majd a készterméket elszállítva megkapjuk az újabb, egyébként magas szállítási díjat is. Egyszerű, ugye? :)

Nos, nem minden ilyen egyszerű. A játékot is könnyen el lehet rontani, elég sok butatója van a dolognap, persze mi bármikor betölthetjük újra a térképet. Sajnos azonban ez a MÁV esetében már nem így van…

Nos, gyerekkoromban sokat játszottam, illetve még ma is sokat játszom. Na nem legoval, mi ahhoz nem voltunk elég... tehetősek, volt viszont rengeteg fröccsöntött műanyag katoánk, vár, lovak, hintó, ágyú, minden, ami kell. A bátyámmal rengeteget játszottunk velük, hosszú-hoszú csatákat, háborúkat vívtunk a középkori páncélos csatáktól kezdve a vadnyugati háborúkon át a ma korig mindent. (Pár tipp a beszerzéshez)

Aztán a katonák elkoptak (a többségét akkor lopták el,a mikor egy éjjel kint feljetettük őket a házunk melletti homokdobon, ami a napok keméyn munkájával épített erődrendszerünk volt, és ugye nem volt kerítésünk...). De a játékszenvedély megmaradt. :) Jöttek a számítógépes játékok: Panzer General, Centurion, Medieval széria, CS, Civilization, Colonization, Fifa sorozat... Mostaában egy egyszerű kis játékkal, a BUS DRIVER-rel játszom. :) Buszt kell vezetni. Nem könnyű, főleg hogy be kell tartani a szabályokat is. :) Az meg manapság tényleg nem könnyű...

Az embernek jót tesz, ha játszik. Persze nem mindegy, hogy mivel. Ne a másikkal játszon, illetve ne úgy!
Minap a kedvesemmel jártunk a Déli környékén, ahol van egy nagy játékbolt. Nos, egyből kiszúrtam, hogy vannak még régi játékkatonák! :) Ahogy a szavaiból kivettem, támogatná, ha már most gyűjteni kezdeném a gyerkőceinknek a játékkatonákat! :) Mert akkor együtt játszanánk, és nem a buta monitort néznénk, külön-külön - lásd TV, de erről legközelebb.