Hűű, jó régen jelentkeztem már…
Következzék egy beszámoló az általam nemrégiben felfedezett remekműről az Europa Universalis 3!
Az EU3 egy remekbe szabott kis sorozat része, valós idejű (az idővel azért lehet játszani, megállítani, gyorsítani, lassítani) stratégia, ahol 1453-tól kezdve a napóleoni korszak kezdetéig (1792) az általunk tetszőleges időponttól kezdve a kiválasztott néppel, országgal játszhatunk, gyarmatosíthatjuk az Új Világot, lehetünk Európa új urai, megalapozhatjuk a mai Kínát, véget vethetünk a török hódoltságnak, vagy akár megvívhatjuk az amerikai függetlenségi háborút is!
Miután nemzetet választottunk, udvari tanácsadók segítik (ha alkalmazunk persze) a munkánkat - különféle pluszokat hozva – hogy minél hatékonyabban irányíthassuk birodalmunk, és azok alkotóelemeit, a megyéket / provinciákat. Bevételeink éves és havi szinten jelentkeznek, amiket ha bölcsen használunk fel, jut elég a fejlesztésekre (kormányzati, gyártás, kereskedelem, tengeri, szárazföldi technológiák, illetve stabilitás), no és persze a hadseregre.
Hadseregünk gyalogságból, tüzérségből és lovasságból áll, fejletségük függ szárazföldi technológiai fejletségünktől, ugyanis minél fejlettebbek vagyunk, annál jobb egységeket tudunk gyártani. Persze az egységeket nem árt kellőképpen jó zsoldban tartani (ugyanis ezt is meghatározhatjuk), mert kevés pénzért nem lesznek túl lelkesek vért ontani… Természetesen vezetőket, hadvezéreket és felderítőket is kinevezhetünk seregeink élére, vagy akár a (férfi) uralkodónkat is csatába küldhetjük, persze azért vigyázzunk, mert ha meghal, azt bizony nagyon megsínyli az ország.
Persze nem elég csupán csatában legyőzni, majd bevenni az ellen erődjét, hanem békeszerződéssel kell kicsikarnunk tőle a hőn áhított provinciát (és/vagy pénzmagot, hűbérességet, annexálást). Természetesen szövetségekbe is tömörülhetünk, adhatunk háborús segítőinknek katonai hozzáférést területeinknek, házassággal is megerősíthetjük mindezt, vagy biztosíthatjuk a másik országot, vagy épp meg is fenyegethetjük – a diplomáciai eszköztárunk igazán széles.
Birodalmunk stabilitása nagyon fontos. Ez egy -3 és + 3 közötti számmal kifejezett érték, ami nagyban meghatározza lehetőségeinket, többek közt azért, mert jelentős hatással van a bevételeinkre. Éppen ezért vigyázni kell rá! Ha például egy házassági kapcsolatban álló országot támadunk meg, számíthatunk a stabilitás-vesztésre!
Stabilitásunkat, országunkat meghatározzák a kormányzásra jellemző vezér-irányelvek is. Ezekkel megszabhatjuk, hogy arisztokratikus vagy inkább plutokratikus társadalmat szeretnénk, ahol a jobbagyság vagy a szabad emberek vannak-e túlsúlyban. Közigazgatásunk lehet centralizált vagy decentralizált, gazdaságunk merkantilista vagy szabadkereskedelmi szemléletű, hadseregünk minőségi offenzív, vagy éppen tömeg és defenzív. Ezzel finomra hangolhatjuk országunk tulajdonságait, persze ez egyáltalán nem könnyű.
Akkor sem, ha bizonyos kormányzati fejlettség után vezéreszméket állíthatunk a szolgálatunkba – mint például az új világ felfedezése, ipari forradalom, kereskedelmi praktikák, nemzeti bank.
Természetesen a vallás sem elhanyagolandó tényező. Eldönthetjük, hogy mennyire leszünk toleránsak a reformációval szemben, vagy éppen megpróbálhatjuk a(z erőszakos) térítést is a nem államvallásunkat követő provinciáinkban. Természetesen a pápaság is jelen van a játékban – én úgy érzem, picit gyengére sikerült szabni a szerepüket – bár a pápai szék befolyásolása komoly előnyökkel jár országunkra nézve.
A Német-Római Császárság is jelen van a játékban – bár az egységes birodalom megteremtése legalább olyan nehéz a játékban, mint a valós életben volt anno.
Végül két jó hírrel zárom rövid ízelítőm: a játékot a PC GURU május száma tartalmazza, így 1990 forintért hozzájuthatunk (bár bolti ára sem sokkal több: 3900 forint).
