Az Empire: Total War, amely az 1700-as évektől Napóleon koráig kalauzolja el a játékosokat, lehet az
igazán méltó válasz a rajongók egyre gyakrabban hangoztatott sirámaira, miszerint a stratégiai rész (gazdaság, diplomácia, kereskedelem, vallás, kémkedés) kevés fejlődésen ment keresztül az elmúlt évek során, s ideje lenne alaposan újragondolni az alapokat, és nem csak a grafikát kellene fejleszteni.
Az imperializmus kora - ahová a játék el fog bennünket kalauzolni - kiváló lehetőségeket teremt a fenti igények kielégítésére – meglátjuk hogyan sikerül. A hírek mindenestre biztatóak, persze azért jónéhány kétség, aggodalom motoszkál bennünk.
Az új kor új kihívásokat támaszt, a forradalmak, a nacionalizmus olyan társadalmi problémák végső megjelenési formái, melyekre nyilvánvalóan más megoldást választ egy demokratikus állam vezetője, mint egy abszolutisztikus monarchia. A felvilágosodás, az emberi elme, az ész diadala során a hit világa kissé háttérbe szorul. Habár nem kell a szentatya állandó zaklatásától tartanunk, diplomácia terén nem elhanyagolható a befolyása. 
A diplomáciát irányító mesterséges intelligenciát teljesen átírják, s szorosabbra fűzik a stratégiai léptékű eseményekhez kötődő viszonyát. Ez gyakorlatilag annyit tesz, hogy a gépi ellenfél reális, olykor meglepően merész diplomáciai manőverekkel igyekszik fölénk kerekedni.
Ígéretek szerint több, mint 50 nemzet fog szerepelni a játékban. Őszintén szólva, ez nem sok – gondoljunk csak a német fejedelemségekre… Az EU sorozat akármelyik része ennél jóval több nációval számol, sebaj… az biztos, hogy a poroszok, britek, franciák, spanyolok, amerikaiak, a hollandok, az oszmánok és persze a sógorok szerepelni fognak a játékban, mint játszható nép.
Néhány, a játékban szereplő történelmi személyiség:
- Nagy Péter
- XII. Károly svéd király
- Wellington
- Napóleon (érdekes lesz a megoldása, az biztos!)
Az, hogy pontosan ez mit jelent, egyelőre még nem derült ki világosan.
A gyarmatosítási lázat kirobbantó, majd életben tartó kereskedelmi érdekek megfelelő implementálása újabb kihívás elé állítja a fejlesztőket. A kereskedelmi útvonalak megszerzése, megtartása, s biztosítása a nagy reményekkel debütáló hadiflottánkra vár.
Háború
Mivel ez egy háborús stratégiai játék, egyátalán nem elhanyagolandó a háborús rész sem. Bevallom – és ezzel egy a saját elvárásom is megfogalmazom – kíváncsian várom, hogy a politikai céljaink elérésére inkább a diplomáciai és/vagy gazdasági vagy épp a katonai eszközöket részesíti-e előnyben a játék? Ugye bizonyos nemzetek (osztrákok, franciák, angolok) az előbbi, míg más nemzetek (német, orosz) inkább ez utóbbi megoldást szeretik előnyben részesíteni. Azt hiszem, egyik a másik nélkül nem lehet elégséges. (Az EU3-at azért szeretem, mert ott már megvan ez a komplexitás – persze azért lehet azt is fokozni!)
A kor csatáinak, háborúinak sikeres levezénylése különleges taktikai megoldásokat igényel. A tüzérség, a gránátosok, a dragonyosok, a könnyű és nehézlovasság, no és a szinte megbonthatatlan négyszög alakzat (csak hogy néhányat említsek), megfelelő kombinálása a győzelem kulcsa. A teljes harci mesterséges intelligenciát átírják (rá is fér…), hogy idomuljon az új taktikákhoz, s hogy a korábbinál lényegesen nagyobb kihívást nyújtson. Az épületeket harc közben elfoglalhatók lesznek, ami jelentős bonuszt nyújt az odabent tartózkodó csapattestnek. Az persze kellemetlenül érintheti őket, ha az ellenség 12 fontos ágyúkkal rukkol elő… Az ígéretek szerint a gép sokkal taktikusabban alkalmazza majd csapatit – feltart bennünket, szándékosan lassít, hogy a felmorzsolástól megvédje legjobb egységeit, ha úgy ítéli meg hogy túl nagy a túlerőnk.
A régóta, sokak által várt tengeri összecsapások, melyekben ágyúsoroktól roskadó hajók kerülgetik egymást az időjárás, a szelek mindenkori hatásainak kitéve, ígérkezik a játék egyik nagy újításának. 
A képek szépek, arra nem is lehet panasz! Az irányítást szeretnék úgy belőni, hogy a kezdők is elboldoguljanak vele, s a tapasztalt tengeri medvék is megtalálják számításukat. Az mindenesetre jó hír, hogy a newtoni törvények alapján egyenként modellezték le a becsapódó ágyúgolyók, gyújtóbombák, kartács viselkedését és rombolását. 
A cafatokra szaggatott vitorlázat, a keresztbe tört árboc, szilánkokra lőtt hajótest, s a lassan elharapódzó tűz nyomán berobbanó lőporkamra megvalósítása során maximális hitelességre törekednek. Egyébként a részletes, alapos fizikai modellezés az egész játékra vonatkozik majd – tehát láthatunk majd pattogó ágyúgolyót, sárban megcsúszó lovasságot, lövedékeket, összeomló épületeket… No és persze időjárást, amely nagyban fogja befolyásolni a csatákat – elázó lőpor, lassabb egységek, kisebb lő-, és látótávolság, stb. Extrém helyzetekben a lőfegyverek csütörtököt mondanak majd – lehet szuronyrohamot vezényelni!
Sőt, a beleszólásunk még a tüzérség által használ lőszerre is kiterjed (gyújtólőszer, kartács), vagy épp a lovasságunkat kérhetjük meg, hogy számukra megalázó módon a lóról leszállva harcoljanak.
Néhány hónap múlva (2009 február, bár valószínűleg ez alatt Észak-Amerikát értik, nem Európát…) tehát minden valamirevaló stratéga győzelemre vezetheti választott nációját a meztelen acél, a sima modor, vagy a kalmárvéna segítségével.
A képek a
német TW honlaprólszármaznak, akit érdekel, a többit is megnézheti!
